Mikor megérkeztünk mindenki el akart foglalni egy szobát vagy csocsózni akart. Egyik sem sikerült. Ezek után Ági néni parancsára elindultunk a Galya-tető felé. Először a Kékes déli sípályáján gyalogoltunk, futottunk és gurultunk végig(már ki-ki mit csinált). Itt már esett a hó. A sípálya aljánál lévő Mátraházát kereszteztük és ott elindultunk a zöld jelzésen.  Egy „kis” séta után áttértünk egy olyan útra, ahol a zöld és a kék találkozott. Onnan már szinte egy huzamban elmentünk Galya-tetőig, ahol egy kicsit megpihent és felmelegedett a csapat. Itt már hózivatar és 5 cm hó volt. Mikor visszaindultunk a kék zöld keresztezésig mindenki ugyanazon az útvonalon ment. Itt a kicsit előrébb haladó két társaság elfelejtette, hogy meg kell állni a kereszteződésnél. Így a Süni, Balu, Krissz, Tábori, Raj és Borzák „csapat” a zöld felé ment, pedig Ági néni mondta hogy nem ugyanott megyünk vissza a kereszteződéstől, egy másik „csapat” (mi vagyis: Korondi, Dia, Szepi én vagyis Vágány) a kéken mentek el csak elfelejtettünk megállni a kereszteződésnél. Egy kicsit vártunk a kereszteződés-Mátraháza útvonal kb. 1/3-ánál ,de nem jött senki. Felhívtuk Ági nénit és visszahívott minket. Mivel a Süniék előrébb voltak ők még nem voltak ott. Így megvártuk őket. Elindultunk a kék jelzésen Mátraháza felé a fő útig. Ott a fő úton elsétáltunk libasorban Mátraházáig. Ott már senkinek se volt kedve a sípályán felgyalogolni, úgy megvártunk egy buszt. Kb. ¾-ed órát vártunk a buszra de felértünk. Fent egyből adtak vacsorát és megkajáltunk. Utána mindenki lefürdött és TV-zet míg Ági néni nem vette észre hogy hangoskodnak vagy nem vette észre hogy fenn vannak.

  Reggelinél mi voltunk az elsők, pedig én 7:50-kor, Janza 7:56-kor és Korondi 7:58-kor kelt és 8 órakor volt a reggeli. Reggeli után csocsóztunk egy kicsit és elindultunk a Pisztrángos-tó felé. Útközben megálltunk egy Gabi halála című helynél. Odaértünk a Pisztrángos-tóhoz ami be volt fagyva. Mindenki elkezdett köveket és nagyobb ágakat dobálni a tóba hogy törjön be a jég. Visszafelé Gabi haláláig ugyanazon az úton mentünk, de ott Ági néni úgy döntött hogy az északi sípályán megyünk fel, de a turista úttól kicsit feljebb volt a sípálya alja. Szerencsére megtaláltuk a jó utat. A sípályán egy elég erőteljes sétával kellet sétálni, Ági néni ezt mondta idézem: „ Ha jó tempóba mentek, kb. 20 perc…”. Mi ezt hárman megtettük kb. 5-10 perc alatt, pedig nem futottunk.

  Mikor már egy páran visszaértünk elkezdtünk csocsózni és felfedeztünk egy erkélyt. Utána ebéd.

  Ebéd után mindenki pakolt és vittük ki a kisbuszokba. Utána fél óra zötykölődés az autópályáig, utána kb. 1 óra az autópályán és 1 óra a dugóban

  Összefoglalva jó volt csak rövid volt.